Kétrészes posztsorozatomban olyan tippeket osztok meg veled, amiket minden kezdő jógázónak tudnia kéne.
Az egyik dolog, amit szeretek a jógában, hogy végtelen fejlődési lehetőséget ad. Az ászanák különböző nehézségi szintjei, a légzőgyakorlatok sorozata, a meditációs és relaxációs módszerek, és persze maga az életmód… Hét-nyolc éve jógázom aktívan, de még mindig látok fejlődési teret, nem is keveset – magam mögött pedig megtanult leckék sorozatát.
Ha most kezdesz jógázni, akkor akár ijesztő is lehet. Nyakatekert pózokba csavarodott vékony lányok, különböző típusú kézenállások, folyamatos kiegyensúlyozottság… a jóga bizonyos órák és a közösségi média szerint erről szól, nem pedig arról, hogy hogyan kapcsolódsz önmagadhoz, és milyen utat jársz be közben. (Pedig ideális esetben erre kapsz teret.) Mivel tudom, hogy ez mennyire megtévesztő lehet, összeszedtem néhány dolgot, amit kezdő vagy akár haladó jógásként jobb észben tartanod.
Nem kell hajlékonynak lenned
Ha rákeresel a jóga szóra, nagy eséllyel rövid időn belül nyakatekert pózok fotóira bukkansz. Nem fogok hazudni, az ászanákkal aktívan teszel azért, hogy rugalmasabb legyen a tested. Van, hogy határfeszegető módon. Azonban ahhoz, hogy elkezd ezt az utat, nem kell hajlékonynak lenned – az idővel alakul ki, ahogy fejlődsz. Sok ászanának van könnyebben gyakorolható változata. Tehénarc póz esetén például kinyújthatod az alsó lábad, ha még nem eléggé rugalmas a csípőd; galambpózt felvehetsz ülő négyesként is tiszteletben tartva a határaidat; a teve póznál pedig nem kell azonnal leraknod a sarkadra a kezed, maradhat a derekadon. Minden más pedig idővel jön majd magától.
A jóga lehet veszélyes is – fő a fokozatosság!
Fura ezt hallani egy jógaoktatótól, de a gyakorlás lehet veszélyes is, hiszen az izmok mellett sokat dolgozunk az ízületekkel és az inakkal is. Szerencsére ászanázni olyan, mintha folyamatos párbeszédben lennél a testeddel: minden egyes mozdulatodra jelez, hogy rendben van-e. Van olyan időszak, amikor hatalmas odafigyelést igényel az, hogy ne egóból mozogj (ne azért, mert bizonyítani akarsz magadnak vagy másoknak), hanem tiszteletben tartsd a saját ritmusod, aktuális állapotod és a tested jelzéseit. A biztonságos gyakorláshoz kell ez a tudatosság.
Nem csak testi aspektusa van
A jóga nálunk Nyugaton a mozgással egyenlő, pedig a fizikai fejlődés tradicionálisan a szellemi munkára készít fel, amelyet a hagyományos jógik sokkal fontosabbnak tartanak. Nyugati kultúrában felnőve én nem tekintem magam hagyományos jóginak, azonban így is érzem, hogy a testgyakorlással egyrészt visszakapcsolódom önmagamhoz és a lelkiállapotomhoz, másrészt pedig ügyesebben tudom lecsendesíteni az elmém zajongását. Ebben azonban nemcsak az ászanák segítenek, hanem a légzőgyakorlatok, a meditáció és a savászana is, emiatt azt javaslom, hogy ezekre is fektess hangsúlyt, ne
csak a mozgásra.
A sorozat következő részében olyan tanácsokat osztok meg veled, amiket én a saját káromon tanultam
meg – és amikről a jógaoktatók egy része nem beszél.
